Székely Imre

Az angol nyelv tanítása az Érsekiben

         Mielőtt az angol nyelv iskolai oktatásáról szólnék, néhány mondattal fölvázolom az angol nyelv tanítása felismerésének fontosságát.

         Az angol nyelv iránti érdeklődés – a latin és a német nyelv hosszú egyeduralma idején csak szórványos esetekben fordult elő. Fontos szerepet játszottak főuraink, nemes ifjaink külföldi útjai, bár hatása inkább csak egyedi volt. Széchenyi István munkásságával megindult a szorosabb angol kapcsolatok korszaka, amely akkoriban elsősorban gazdasági téren volt jelentős. – Festetich György „Fiam nevelését tárgyazó plánum” c. munkájában igen fontosnak tartja az angol nyelv tanulását. – Teleki László nevelési tervezetében pedig leszögezi, hogy a magyar, a német és a francia nyelv tudásán kívül „vagyon még egy nyelv, amelynek megtanulását nemigen szeretném gyermekeimmel elmulasztani, nem annyira azért, hogy ezen a nyelven beszéljenek, hanem inkább azért, hogy ezen a nyelven írott sok jó könyveket megérthessék, ez a nyelv az angol, amelyen már a világba olyan sok nevezetes munkák vadnak írva, hogy a valóságos kultúrához megkívántató dolognak tartom azt, hogy azon a nyelven írt könyveket megérthessék.” (Teleki László gondolatait Imre Sándor idézi a Protestáns Szemle 1925. évfolyamában.)

         A 19. század közepétől a 20.sz. elejéig az angol nyelv iránti érdeklődés egyre fokozódott. A főúri körökben szívesen tanulják az angolt, Angliából hívtak nyelvtanítókat, - az angol „miss” sem volt ritka, de a nyelv szervezett iskolai oktatására még sokáig kellett várni. Érdekes, hogy sem a középfokú  tanításban, sem az alsó fokúban semmi nyoma sincs az ilyen irányú törekvéseknek, a kezdeményező lépéseket az egyetemi oktatás tette meg.

         Az angol nyelv tanítása iránti fokozott igény miatt – miután a német, a francia és az olasz nyelv tanszékeinek felállítása már régen megtörtént, - 1884-ben pályázatot írtak ki az angol nyelv és irodalom tanítására. A hét pályázó közül Patterson  Artúr nyerte el nyilvános rendkívüli tanárként a tanszék vezetését. Ő akkor már 51 éves volt és már 3 évet töltött Magyarországon. Érdekes megemlíteni, hogy akkoriban Patterson már idősnek számított, így a bölcsészkar a magyar honosság megszerzésének feltétele mellett a korengedményt megadta számára. Patterson a tanításon kívül hallgatói számára nyelvkönyveket is írt.

         Utána 1899-től Yolland Battishill lett a professzor, aki először a Ferenc József nevelőintézetnél működött, ahol többek között sporttal is foglalkozott és Magyarországon elsőként meghonosította az angol métajátékot. Yolland professzor félszázados működése az egyetemen igen gyümölcsöző volt.

         Az idős érsekisták emlékezhetnek arra, hogy a V. osztálytól a VIII.-ig az ő tankönyveiből tanultak, ez volt az Országh-féle tankönyvek elődje. Yolland a vaskos magyar-angol és angol-magyar szótárral ugyancsak úttörő volt. De rendkívüli érdemei voltak a magyar irodalom angliai népszerűsítésében is, így az angol nyelvű Petőfi és Arany              tanulmányköteteiben és több magyar klasszikus angol nyelvű fordításában. Nyugdíjaztatása után (1948) szeretett volna hazatérni Angliába, de a hivatalos indoklás szerint „mivel két fia a magyar hadseregben szolgált a II.világháborúban” – nem kapta meg az engedélyt. – Így egyedül élt József nádor téri lakásában, és az 1956-os forradalom alatt elhagyatva otthonában éhenhalt. A téren temették el, míg a British Counsil koporsót nem szerzett számára.

         Yolland Artúr működése hatalmas fejlődést hozott az angol nyelv egyetemi és középiskolai oktatása terén.

         A középszintű iskolákban a latin, majd jóval később a német mellett a görög nyelv és irodalom kapott helyet. A tananyag a görög nyelvtan mellett magában foglalta néhány jelentősebb szerző prózai, költői és drámai alkotásának tanulmányozását és az ókori görög irodalom áttekintését is. – Az 1777. évi Ratio educatio szerint a görög tantárgy valamennyi osztályban kötelező lett aránylag magas óraszámmal. Majd 1861-ben megszűnt a görög nyelv kötelező tanítása és a tanuló szabadon választhatott, hogy görög nyelv és irodalmat, vagy pedig úgynevezett görög pótló tantárgyak valamelyikét tanulja-e. A görög pótló tantárgy anyaga vagy görög ismereteket tartalmazott magyar nyelven, vagy szabadkézi-és mértani rajz gyakorlatokat.

         Az 1924. évi XI. tc. szerint az ötödiktől a nyolcadik osztályig a görög és görög pótló helyett választhattak a tanulók egy élő idegen nyelvet (angol, francia, olasz). A rendelet értelmében iskolánkban 1925-től bevezették az angol nyelv tanítását. Minden ötödikes diáktól megkérdezték, hogy görögöt vagy angolt akar-e tanulni. Az én időmben már senki sem volt, aki a görögöt választotta volna.

         Az első tanár, aki az Érsekiben angolt tanított Weimann Sándor volt, aki más nyelvi órái mellett az ötödik osztályban elkezdte a tanítást heti öt órában. Weinmann világi pap volt, a Margit körúti ferences rendházban lakott, az angolon kívül németet és latint is tanított. Ő volt még annak idején annak az évfolyamnak a tanára is, akik Pongrácz Zoltánnal, Vermes Ivánnal, Gillemot Lászlóval, Reichl Sándorral egy osztályba jártak az 1920-as években.

         1926-ban az angol órák száma egy újabb V. osztállyal már heti tíz órára emelkedett, 1927-ben pedig 15 óra lett a modern nyelvi órák száma, így 1927-ben Schwarz tanár úr is tanított angolt a matematika és fizika órái mellett, és Honti tanár úr szép amerikaias kiejtésű angolságával látta el egy-egy osztály tanítását. Honti Jenő rendkívüli tárgyként franciát is tanított. A későbbiekben az iskola igazgatója óraadó tanárt is alkalmazott. Schmidt Miklós Eötvös kollégiumi tanár személyében.

         Rendeződött a helyzet Országh László kinevezésével, aki 12 éven át iskolánkban angolt, németet, sőt egy-egy osztálynak magyart is tanított. Az ő szerepéről, tanítási módszeréről egy alkalommal részletesebben beszámoltam és a Budai Polgárban egy hosszabb cikkben írtam róla, valamint az Országh emlékkönyvhöz adatokat adtam.

         Igen sokat jelentett a középiskolai tanításban Országh László gimnáziumi tankönyvsorozata. A modern szellemű tankönyveket Feszt Sándor debreceni egyetemi tanárral és Szenczi Miklós londoni majd budapesti egyetemi tanárral együtt írta. Szenczi rövidebb ideig iskolánkban is tanított. Az oroszlánrész ebben a munkában Országh Lászlóé volt. 3. kötetének megírása idején Feszt Sándor már nem élt, 1942-ben egy budapesti bombázás áldozata lett családjával együtt, Szenczi Miklós pedig akkor Londonban élt.

         Országh nem szerette a Bíró-Willer szótárt sok hiányossága miatt és a diákságra gondolva elkészítette az angol-magyar és magyar-angol kisszótárát. Erről ő így nyilatkozott: „Szótárírói tevékenységem indítékai középiskolai tanári pályafutásomig nyúlnak vissza. Mindigis problémát jelentett számomra, hogy – különösen haladóbb gyerekeknek – nem tudtam megfelelő szótárt kezükbe adni. Yolland drága volt, Bíró-Willer tetszetős, de megbízhatatlan. A legjobb a Welsh –Joó szótár volt, ezt ajánlottam diákjaimnak. A Bíró-Willer használatát egyenesen megtiltottam. Egy ízben elvettem az egyik diáktól és összetéptem, majd megfizettem az árát. Az ez utáni órákban a gyerekek tüntetőleg kitették a padra a Bíró-Willereket, megvételre nem került többé sor.”

         Angolt tanított iskolánkban Országh Lászlóval egyidőben Szögi Ferenc, 1943-tól pedig Bajomi Vilmos is. 1946-tól tanított angolt gimnáziumunkban Vágó György, az 1947‑1948-as tanévben a fentieken kívül Keresztes Pál.

         Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Érseki az idegen nyelv tanításában a legmodernebb intézménynek mondható, hiszen 1945 előtt Budapesten csak három iskola volt, ahol angol nyelvet tanítottak, az Érsekin kívül az Árpád Gimnáziumban és Pesten a Barcsay utcai Madách Gimnáziumban. – És büszkeséggel hozzátehetjük, hogy a legjobb angol tanárokkal.

vvv

Az előadóhoz fűződik az alábbi hír is.

Székely Imre összegyűjtötte Rákóczi műveit, amelyek ma jórészt hozzáférhetetlenek, és felveti, hogy egy-egy művét egy-egy rákóczis (öregdiák?) osztály kiadathatná nyomtatásban.

Rákóczi művei, amelyeket Rodostóban írt

A felkelések története – Ebben a magyar alkotmányt és ennek fejlődését írja le, hogy a külföld megérthesse a magyar szabadságmozgalmakat (1739, Hága, franciául).

            Emlékiratok – A Rákóczi- háborúk története. Vázlatát már idehaza elkészítette, és oroszra fordítva még a szatmári békekötés idején megküldte a cárnak. Rodostóban fejezte be, halála után, 1739-ben jelent meg Hágában.

            Vallomások (Confessio pecatoris) Nem szánta a nyilvánosságnak. A kamalduli szerzeteseknek küldte el a kéziratot, és csak 1876-ban, születése 200. évfordulóján jelent meg a MTA kiadásában.

            Egy keresztény fejedelem áhításai (Aspirationes Principis Christiani). Latinul, jelent meg, később ő maga franciára is lefordította. Legnagyobb része a szentáldozásra való előkészítő ima. A francia kiadás 1751-ben jelent meg.

            Politikai végrendelete (Testament politique) Benne Szent Istvánt állítja mintaképül fiai elé, mert neki érzéke volt az erős kormányzáshoz, a szabadsághoz. 1751.

            Levelezése