A
Rákóczi Gimnázium története
forrás:
internet
FEJEZETEK
EGY TÖBB MINT 300 ÉVES ISKOLA TÖRTÉNETÉBŐL
1687. március 19- én Széchenyi György, az esztergomi
főegyházmegye érseke három budai iskola alapító oklevelét írja alá pozsonyi
udvarában. Az első egy "Academicum et Universitas Collegium"; azaz
főiskolai és egyetemi gimnázium. A második intézmény "Collegium Alumnorum
Clericolium"; vagyis papnevelő szeminárium. A harmadik iskola világi ifjak
kiművelésére hivatott nevelőintézet: "Convictus. Az érsek az iskolák
létesítésével a Jézus Társaságot bízza meg, s a felmerülő költségek fedezésére
200 ezer forintnyi értéket bocsát a társaság rendelkezésére. Célja: a másfél
évszázados török megszállás után a keresztény műveltség újraültetése. A
jezsuiták rendházuk és iskoláik elhelyezésére az 1686. évi pusztító ostrom
ellenére csodálatosan épen maradt hat budai épület egyikét, a Nagyboldogasszony
(Mátyás)-templom szomszédságában álló török Medresze falait kapják meg. 1687.
december 6-án indult meg itt az oktatás a Jézus Társaság budai kollégiumában.
A
JEZSUITA KORSZAK (1687-1773)
Mindezek ellenére a gimnáziumban először
1698-ban válik teljessé az oktatás. Tény azonban, hogy a romhalmazzá lőtt Budán
igen nehéz körülmények között kezdik működésüket a jezsuiták. Az
"eloquentia" - a rendezett szellem pontos szóbeli és írásbeli
kifejezésének készsége - vezérfonalként hatja át a jezsuiták oktatási módszerét,
s hamar felülkerekednek a zűrzavaron. A tananyag: az antik klasszikus, a
középkori skolasztikus és saját koruk - a barokk - műveltség összefogása.
1712-ben megindul a Papnövelde és a Convictus munkája, majd 1713-ban az
Academia tagozaté is. A felvilágosodás évszázadának derekára a jezsuiták ismét
szellemi központtá emelik a sokat szenvedett Budát ezen intézmények
létrehozásával.
AZ
ÁTMENET ÉVEI (1773-1784)
1773-ban
XIV. Kelemen pápa aláírja a Jézus Társaság feloszlatásáról szóló okmányt. Ennek
hátterében főként a nyugat-európai burzsoázia hatalmi törekvései állnak. Bár
keleten a hatás alig észrevehető, Mária Terézia is végrehajtja a szentszéki
utasítást. Így a jezsuiták javadalmai az udvarra szállnak. Az iskola neve
időközben többször változik: Főgimnázium, Királyi Főgimnázium. 1777 - Ratio
Educationis kibocsátása. A rendelet értelmében a gimnáziumi osztályok számát
ötben állapítják meg. A következő név: Királyi Egyetemi Főgimnázium. Az iskola
saját jelvénnyel, pecséttel rendelkezik. A változások ellenére a tanári kar
nagy része a jezsuita rendből került ki.
NAGY
KÖLTÖZÉSEK (1784-1832)
II. Józsefnek, az új uralkodónak - az elavult
nemesi-rendi hagyományok elleni harcában - ellenzéket jelent a magyar papok
által alapított és fenntartott iskola; távozniuk kell a Palotából. 1806-ban
kiadásra kerül a II. Ratio Educationis, amelynek a gimnáziumról szóló részét az
iskola akkori igazgatója, Szerdahelyi György alkotta. Legfontosabb bővítése: a
grammatikai osztályok számának növelésével ismét hat osztályosra növekedhettek
a gimnáziumok. Ezeknek az évtizedeknek a diákjai sokat láthattak Budán: ott
voltak az ünnepi menetben, mely a Szent Koronát hazahozta, látják elvérezni a
vár tövében kivégzett magyar jakobinusokat, hogy csak néhány példát említsünk.
1809-ben az intézményről elnevezett Iskola (ma Hess András) térre kényszerült.
E falak közt tanult Szalay László, Eötvös József, Semmelweis Ignác is.
PIARISTA ÉVTIZEDEK (1832-1851)
A
reformok éveiben ismét egy szerzetesrend kapja meg a gimnázium vezetésének
feladatát. A piaristák a haladást képviselik, magyar nyelvű évkönyveik is erről
adnak tájékoztatást. A diákok-tanárok a '48-as eseményekben is a haladás mellé
állnak. A március 15-i eseményeknek is középpontjában voltak: ott vannak a
Helytartótanács előtt, tanúi lehetnek Táncsics kiszabadításának. Az első
felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, egykori alma
materét szemelte ki az oktatás központjaként. A piarista tanárok ebben a
szellemben kezdik meg a tanítást 1848.
novemberében, de hamarosan Windischgrätz katonái szállják meg az
épületet és megkezdik a vizsgálataikat a rebellis tanárok felelősségre
vonásával. A szerzetesek azonban nem hajlandók együttműködni. Később Haynau
embereivel szemben is passzív ellenállást tanúsítanak. Nagy-Sándor Józsefre és
Török Ignácra tehát bitó, egykori iskolájukra - az Egyetemi Gimnáziumra a német
szellemű átszervezés vár.
NÉMET KONTRA MAGYAR GIMNÁZIUM (1851-1876)
A kiegyezés Magyarországnak - ha nem is
gyógyíthatja be 1848-49 sebeit - néhány évtizedre felidézi a szabadság légkörét
és biztosítja a kapitalista fellendülést. 1851-ben a piaristáknak távozniuk
kell budai gimnáziumukból, ahol gyökeres változások következnek be: az iskolát
másodszor is államosítják, új neve: "K. K. Kathol. Gymnasyum Zu
Ofen". Mostantól az osztrák kultuszminiszter fennhatósága alá tartozik. Az
oktatás nyelve pedig "értelemszerűen" a német. Bevezetik a szaktárgyi
rendszert, a tanulmányi időt 8 évben állapítják meg, melynek célállomása az
érettségi (német). A szervezéssel az ausztriai bencéseket bízzák meg. 1857-ben
maga Ferenc József is ellátogat mintagimnáziumába. 1861-tol az új igazgató
Lutter Nándor, aki nyíltan harcol a németesítés ellen. 1867-ben megkezdi harcát
a gimnázium új épületbe való költöztetéséért. Hamarosan támogatóra is lelnek (Vallás-és
Közoktatásügyi Minisztérium, a pest-budai Közmunkatanács). Új épületbe
költözhetünk tehát 1876-ban, a (Szabó) Ilona utca 4. szám alá, Európa legszebb
iskolaépületébe.
A BUDAPESTI KIRÁLYI EGYETEMI KATOLIKUS GIMNÁZIUM (1876-1945)
A XX.
századi világtörténelem eseményei nagyban hatnak az iskola további működésére.
A Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium a század végére a főváros
egyik büszkeségévé válik. A tanárok közül többen ebben az iskolában végeztek, s
visszatérnek tanítani. A már hagyományos Önképzőkör - Vörösmarty néven -
sikeresen működik, kiegészítéseként megalakul a Dalárda, a Gyorsíró Kör, az
Ifjúsági Sakk-kör, a Cserkészek, a Testgyakorló Kör és más diákszervezetek.
Felnőttoktatás 1870-től folyik iskolánkban. 1889-től a Ferenc József
Nevelőintézet is megkezdi működését, melynek igazgatója általában közös a
gimnáziuméval. A felszereltség kitűnő (például Toldy -hagyaték,
ásványgyűjtemény). Az 1919-es az egyik legviharosabb tanév. Ebbe az iskolák
átszervezése (5 osztály, a képzés a marxista ideológia szerint folyik) is
értendő. Az Egyetemi Gimnázium élére Surányi Károly kerül, aki a diákok körében
jelentkező anarchiát biztos kézzel fékezi meg. A Horthy-korszak fehérterrorja
véget vet az iskola megalkotási kísérleteinek: többek között sor kerül a
"bolsevista érzelmű tanárok" elmozdítására is. Ezen évtizedekben a
tanári munkát keresztény hit, nemzeti öntudat, magyar kultúrfölény hatja át,
csakúgy, mint az iskola életét, mely 1924-től néhány évig II. ker. Királyi
Egyetemi Katolikus Reálgimnázium néven működik. A történelem fintora, hogy épp
1944. március 19-én, az Egyetemi Gimnázium megalapításának 257. évfordulóján
szállja meg hazánkat a náci Németország. Az iskolát és környékét is SS
alakulatok lepik el. Az iskola ilyenformán katonai célponttá válik. Az épület
pincéjében szervezik Szabó Kálmán igazgató vezetésével a környékbeli
hajléktalanná vált szerencsétlenek ellátását. Megdöbbentő adat: 1945. március
23-án összehívják az iskola diákjait a tanév folytatására, mindössze hárman
jelennek meg. A romok eltakarítása után 1945. április 3-án öt tanárral és
mintegy 80 diákkal újra megkezdődik a tanítás az Egyetemi Gimnázium kiégett
falai közt.
NAGY ÁTSZERVEZÉSEK (1945-1949)
Az
Egyetemi Gimnázium a "felszabadulás" utáni története is megtestesíti
a változásokat, amelyeken az iskolarendszer ezekben az években keresztülmegy.
Az iskola szoros kapcsolatba kerül két másik budai gimnáziummal: a Mátyás
Király és az Érseki Katolikus Gimnáziumokkal. A Budapesti Érseki Katolikus
Gimnázium és a hozzátartozó Rákóczi Kollégium 1907-től kezdi meg működését a
Verbőczy utcában, majd 1909-től a Keleti Károly utcában. Az intézményt
államosították és felvette a II. Rákóczi Ferenc nevet. 1948. őszétől a
fennhatósága alá tartozik a Mátyás Király Gimnázium is. Kis időre ismét az
Ilona utcában folyik a tanítás, a népszámlás miatt az iskolaépületet elfoglaló
Központi Statisztikai Hivatal miatt. Az iskolarendszer 1945-től tehát újra
négyosztályos, a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium igen, a
nevelőintézet azonban már nem indul újra. Az új (diák)szervezetek:
Iskolabizottság, Szülői Munkaközösség. 1946-tól elveszítjük a
"királyi" jelzőt, majd 1948-tól a katolikus jelleg is megszűnik.
Harmadszor is államosítják tehát az iskolát. 1949-ben az oktatásügyi miniszter
a II. Rákóczi Ferenc (régen: Érseki Katolikus) Gimnáziumot beolvasztja az akkor
262 éves Egyetemi Gimnáziumba. Az alapvető jogfolytonosság tehát megmarad, de
az új név:
II. RÁKÓCZI FERENC GIMNÁZIUM (1950-2005)
Az
1950-es évek történelmi kettőssége rányomja bélyegét az iskola életére is: az
egyik oldalon a gimnáziumok munkája jelentős tartalmi és szervezeti fejlődésen
megy keresztül, a másik oldalon ott állnak a politikai elvárások, akadályozva a
kibontakozást. Az iskola akkori igazgatója, a Kossuth-díjas Szávai Nándor.
1950-től bevezetésre kerül a humán-reál tagozatok elválasztása. Az iskola élete
pezsegve zajlik, sőt új szervezetek létesülnek, s az iskola alapításának 250.
majd 300. évfordulóját is méltóképp ünnepelheti a diákság. 1963-tól
megrendezésre kerülnek a Rákóczi-napok, amely a kulturális élet egyik alapja
lesz a későbbiekben.
v v v
Megjegyzés: A Rákóczi Gimnázium az épületet az 1907-ben alapított
Érseki Katolikus Gimnáziumtól örökölte. Bár néhány éve teljesen átépítették,
korszerűsítették, de ugyanazon a helyen áll, ahol egykor az Érseki működött.
1957-ben még emléklapot is kaptunk az iskola fennállásának 50. évfordulója
alkalmából. A rendszerváltás után a Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium
visszakapta Szabó Ilonka utcai épületét, és újra működhetett, immár Budapesti
Egyetemi Katolikus Gimnázium néven. Ez a tény erősen megkérdőjelezi a mai
Rákóczi Gimnázium ezen intézménytől való eredeztetését, mivel a Rákóczi épülete
sohasem volt a Királyi Egyetemi Katolikus gimnáziumé, az Egyetemi Katolikus
Gimnázium pedig eredeti helyén – a Rákóczitól teljesen függetlenül – külön
iskolaként ma újra működik.
v v v
Nagy József (é. 1966) írása a Rákóczi Gimnázium történetéről (pdf)
v v v
Internetes
újságcikk a gr. Széchenyi György
által alapított elődiskoláról
v v v