Dr. Mády Zoltán
Ő
is ahhoz a hű keresztyén és ízig-vérig pedagógus nemzedékhez tartozott, mint
Jablonkay tanár úr vagy Andor (Cox) bátyánk.
Amikor
érettségink évében Rüba iskolai párttitkár (polgári nevére már nem emlékszem)
botrányos körülmények között nyugdíjba küldte, elment az ELTE-re kelta
filológiát tanítani, még kandidált is, és tudományos munkát folytatott. Amíg
minket tanított, „csak” egyszerű középiskolai tanárnak láttuk, és nem is
tudtuk, hogy mennyivel magasabban szárnyal érdeklődése.
Rüba
szemét valószínűleg az csípte, hogy 1948-52 között a Dunáninneni Evangélikus
Egyházkerület, 1957-ben pedig az Északi Egyházkerület egyházkerületi
felügyelője volt. (Wikipedia: A magyarországi evangélikus egyházkerületek
felügyelői)
Viczián M.
uuu
Mády
Zoltán Hilscher Zoltánként született 1898. szeptember 9-én Budapesten, dán
eredetű családban. 1916-ban érettségizett a világhírű Markó utcai
főgimnáziumban. Filológusnak, tanárnak készült, de rögtön az olasz hadszíntéren,
majd a vörös hadseregben kellett harcolnia. Csak 1921-ben szerezhette meg
magyar-latin szakos tanári diplomáját. 1924-ben ehhez német szakos, 1952-ben
orosz szakos tanári diplomát is társított. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy
keltológiai tanulmányokat is folytatott. Járt a budapesti Közgazdasági
Egyetemre és a berlini egyetemre is. 1921-ben doktorált magyar irodalom –
indoerurópai nyelvészet – finnugor nyelvészet témakörökből. Már 1920-tól
budapesti (főként kereskedelmi) iskolákban tanított. 1924-ben a Közgazdasági
Egyetem Szociálpolitikai Intézetében a Közművelődési Osztály megszervezője
volt.
Korán
bekapcsolódott a szociális és diákvezető munkába. Ő volt a Hársfa utcai Diákok
Háza igazgatója. Ennek a Soli Deo Gloria1
szövetség tulajdonában lévő diákotthonnak volt a lakója például József Attila
is. A 312. Erő öregcserkészcsapat parancsnokaként vezette a kemsei diáktábort,
amelynek munkáiból ő szerkesztette a Teleki gróf előszavával induló Elsüllyedt
falu a Dunántúlon (1936) című kötetet. Ekkoriban már a budapesti Egyetemi
Néprajzi Intézetben megbízott előadóként ő tanította a "népi
társadalomrajz" tantárgyat, amely a népélet, a szociálpolitika és a
szociológia keveréke volt. Tanári munkája mellett a megszerveződő Táj-és
Népkutató Intézetben lett vezető munkatárs. Több kutatótábort is irányított.
Részt
vett az evangélikus egyház "ébredési" mozgalmának szervezésében is.
Másokkal együtt a magyar cserkészet magyar és népi szárnyának egyik vezetője
volt – Teleki Pál2 megbízásából.
A
háború után előbb a középiskolai Tanárképző Intézet előadója, majd a Békés
megyébe evakuált budapesti gyermekek felügyelője volt. Budapestre visszakerülve
ismét középiskolai tanár. 1956-ban, a Rákóczi Gimnáziumban őt választották a
Forradalmi Bizottság elnökévé (beválasztatta a pedellust, majd mindenkit
hazaküldött.). Az ismét szabad evangélikus egyház egyik egyházkerületi
felügyelője is lett. Az "újrarendeződés" során sem tudtak vádakat
felhozni ellene. Példának okáért 1957-ben ő folytatta az iskolában (Rákóczi) az
orosz-nyelv oktatást, és az orosz szakkör munkáját is. Jellemző, hogy
"módszertani" újításként itt, az "oroszszobában" klasszikus
zenét hallgattak a diákok. Mégis csakhamar nyugdíjazták az egyébként életerős
tanárt. 1958-ban a IV. d. osztály volt az utolsó általa érettségiztetett
osztály főnöke.
1958-tól
Harmatta János professzor meghívására elkezdte az Indoeurópai Nyelvészeti
Tanszéken (ELTE) megbízott előadóként keltológiai szakkollégiumát. 1971-ben
védte meg Pannónia településnevei című, főként keltológiai irányú kandidátusi
disszertációját. 1972-ben címzetes egyetemi docens lett. A keltológiai írásait
az Antik Tanulmányok és az Acta Antiqua rendszeresen közölték.
1977.
május 13-án váratlanul elhunyt. Sírja a Farkasréti temetőben van (régi temető,
4/A tábla, 2. sor, 75. sír.) Családszerető, sokgyermekes ember volt, született
tanár és ifjúsági vezető. Erőteljes, kemény egyéniség, ugyanakkor gondoskodó és
érzelmes is. Kevés hozzá hasonló sokoldalú egyéniség tevékenykedett
társadalomtudományunkban.
(Dr. Voigt Vilmos megemlékezése alapján)
1 református egyházi
2 főcserkész és
miniszterelnök
uuu
Még a gimnáziumban volt egy karikatúra-szerű
rajz róla, amit minden osztálytárs le tudott rajzolni, és szinte az osztály
jelvényének számított. 2007-ben öcsém, Viczián Miklós, akinek szintén
osztályfőnöke volt, lefényképezett az erdőben egy taplógombát, ami
kísértetiesen emlékeztet erre a karikatúrára. Ezt elküldte nekem, és most én
ezt küldöm el a honlap számára. Akik ismerték az akkor szokásos rajzot az
"Öreg"-ről, rá fognak ismerni. A szeretetünk és nagyrabecsülésünk még
ilyen vicceket is megengedett vele szemben.
Viczián István
Elolvastam Szász Erzsébet! Családi emlékek
Hilscher Rezsőről II. Hilscher Rezső és Hilscher (Mády) Zoltán közös
tevékenysége.
Szóval Fiúk. Szerintem fogalmunk sem volt
szeretett osztályfőnökünk teljesítményéről személyiségéről, emberségéről. Ebből
az írásból sok minden kiderül. Ajánlom olvasásra. De, akinek erre nincs ideje,
1-2 momentumot kiragadok. Hilscher Rezső és Hilscher (Mády Zoltán; 1898-1977)
testvérként egész életük során egymást segítették.
Szóval Mády Zoltánról néhány adalék az írás
alapján:
Középiskoláját a Bp. lX. ker. Református
Főgimnáziumban végezte. az érettségit követően 17 évesen, 1917-ben a frontra
került…Magyar vitézségi érmet kapott 20 é korában tartalékos hadnaggyá
léptették elő.
Édesapja, Rudolf Hilscher a morvaországi
Fulnekben született, német anyanyelvű volt, innen került Pestre.
Zoltán 1917-ben beiratkozott a Bp. Királyi
Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. bátyja az órák egy részére
bejárt Zoltán helyett, aki a fronton volt. Egyebek között tanulmányozta: latin
nyelvtan; Vörösmarty és kora; Kazinczy és kora; a német irodalom története;
Jókai Mór, Középkori magyar verses emlékek, Bevezetés a magyar
nyelvjárástudományba… Bölcsészdoktori képesítését, tanári oklevelét 1921-ben
kapta meg. Magyar nyelv és irodalom, latin nyelv és irodalom (!). 1921-ben
kapta meg 1923-tól dolgozott tanárként.
1922-24 között a Bp. Magyar Királyi Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar kereskedelem tudomány szakos hallgatója lett. Ekkor
tanárai egyebek között: Germanus Gyula (angol nyelv), gróf Teleki Pál
(gazdasági és közlekedési földrajz…). A későbbiekben kereskedelmi iskolai
tanári, gazdasági szaktanári képesítést is szerzett, német kereskedelmi nyelv
és levelezés, filozófia és pedagógiai vizsgát is tett.
1940-ben gr. Teleki Pál megbízásából
elkészítette Mo. szociális és mezőgazdasági felmérési tervének szociológiai
részét.
1939-ben Magyarosította nevét Mády Zoltánra,
Édesanyja után, aki Mády Gizella volt, egy református lelkész lánya.
Kezdeményező szerepe volt a Nagytarcsai
Tessedik Sámuel Népfőiskola 1928-as létrehozásában. A Népfőiskolai Tanács
elnökeként dolgozott.
1931ben házasodott, 9 gyermeke közül 6 érte meg
a felnőttkort.
1944-45-ös iskolai évkönyvben
magyar-latin-német szakos tanárként van feltüntetve.
1945 októberben előadásai könyvben is
megjelentek (2000 példányban: cím: Íme, mindent újjá teszek”).
Túróczy Zoltán püspök számos városba küldte
érettségi vizsgaelnöknek.
Fontos feladatokat vitt az evangélikus
egyházban.
1948-ban Mády Zoltán nyitotta meg azt a
zsinatot, amely az állammal kötendő Egyezményt tárgyalta. Az egyezményt Túróczy
Zoltán püspök és Mády Zoltán írta alá az egyház részéről (amelyet később az
állam nem tartott be).
A Rákócziban 1951-től tanított magyart, latint,
németet, oroszt.
1957. decemberben lemondatták Túróczy Zoltán
püspököt és Mády Zoltánt. A Rákóczis 1959-60-as években így van felsorolva a
tevékenysége: A Magyar Néprajzi Társulat tagja, az ELTE-BTK-n kelta filológia
előadója. … Az egyetemi vallástörténeti tankönyvbe megírta a „Kelta mitológia”
c. fejezetet. Az Ókortudományi Társaság tagja.
1961-ben nyugdíjazták. Kandidátusi képesítést
szerzett 1971-ben ELTE BTK: indoeurópai nyelvészetből, keltológiából,
helytörténetből. 1972-ben c. egyetemi docens lett. 1977-ben halt meg. Sírja a
Farkasréti temetőben van.
Szóval egy olyan polihisztor volt, amelyből már
akkor is kevés volt. A Rákócziból történő eltávolítása nagy aljasság
volt. Jó lett volna, ha nyugdíjazása utáni években többet találkoztunk
volna vele….
Még egyszer olvassátok el az eredeti írást!
Prof. Góth Miklós
* * *
Szász Erzsébet: Családi emlékek
Hilscher Rezsőről II .
Hilscher Rezső és Hilscher (Mády)
Zoltán közös tevékenysége
uuu
Szász
Erzsébet: Hitem megtartottam (2019)
Mády
János: 1956-ról
uuu