Dr. Jablonkay Pál

Jablonkay tanár úr 1958-tól 1969-ig tanított gimnáziumunkban. Szoros barátság kötötte őt Lantosy Károly tanár úrhoz, becenevén „Krampuszhoz”. A szomorú történet azzal kezdődött, hogy Lantosy tanár úr tüdőgyulladást kapott, és egyre rosszabb állapotba került. Nem ment el azonban orvoshoz, és, miután élt-halt a tanításért, továbbra is bejárt az iskolába, óráit megtartani. Állapota kritikussá válásával azután bekerült a Szent János kórházba. Haldoklott, amikor mintegy „átadta” az éppen harmadéves osztályát Jablonkay tanár úrnak, azt kérve: „Mondd meg az osztályomnak, hogy azt kívánom, egy szebb, boldogabb Magyarországon éljenek, és mondd el nekik Prohászka Ottokár egyetlen versét.”

Csak utóbb derült ki, hogy a „Kő az úton” nem is Prohászka Ottokár, hanem egy német költőnő verse.

KŐ AZ ÚTON…

Gondolod, hogy kerül életed útjába

Egyetlen gátló kő is hiába?

Lehet otromba, lehet kicsike,

Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

S lohassza kedved, merészséged,

Jóságos kéz utadra azért tette,

Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, és aztán kezdj el

Beszélni róla Isteneddel.

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet

Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,

Utadban minden kő áldást hozott.

(Elisabeth Fesche verse.

Fordította Kempelen Attila.)

Lantosy Károly hagyatékából, saját kézírásával

Jablonkay tanár úr kötelességének érezte, hogy teljesítse barátja utolsó kívánságát, sőt azt kiegészítette azzal is, hogy elimádkozott az osztály előtt, sok vele tartó diákkal együtt egy Miatyánkot. Ezt követte állítólag az egyik tanuló szülei általi feljelentés, aminek következtében 2 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt eltiltották a tanítástól, és csak fia, Gábor egykori tanárának és iskolaigazgatójának, aki időközben pártemberként magas tanácsi beosztásba került, volt köszönhető, hogy fél év felfüggesztés után még másfél évig egy általános iskolában taníthatott.

Tanár urat a sok stressz megviselte. Cukorbeteg lett, majd 1984. szeptember 18-án szívinfarktus vitte sírba.

Dr. Jablonkay Pál bölcsészdoktori disszertációja

Osztályképek az 1960-as évekből